Területfejlesztés és turizmus

Magyarországnak az elmúlt évtized során egyre inkább sikerült beilleszkednie az Európai Unió területfejlesztési rendszerébe. Ezt azt jelenti, hogy az ország érdekeit is szem előtt tartva alkalmazzuk az európai alapelveket, a jogszabályrendszert és természetesen mi is hozzáférhetünk az Európai Unió fejlesztéseket célzó forrásaihoz.  

A területfejlesztésről szóló törvény a következőképpen definiálja a területfejlesztés fogalmát: társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása valamint rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben.

A turisztikai ágazat jelentőségét, az ország gazdaságára és az életminőségre kifejtett kedvező hatásait, valamint a turizmusban rejlő további fejlesztési lehetőségeket felismerve a turizmus a hazai fejlesztéspolitikában is mind nagyobb figyelmet kap. Ma már uniós támogatás lehívásával valósulnak meg termál- és gyógyfürdő fejlesztési programok, míg a várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása, múzeumok, régészeti lelőhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak kialakítása vagy téma- és kalandparkok létesítése is ezen forrásokat használja.
 

Amikor belekezdünk egy területfejlesztéssel vagy turizmussal kapcsolatos projektbe mindig a következő szempontok, célok mentén kezdjük el a munkát:

• a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon intenzív munkamegosztásban, egymással összhangban és ne alárendelten fejlődjenek
• munkánk eredményeként valóban mérséklődjenek a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek köre csökkenjen
• új fejlesztési súlypontok (innovációs és vállalkozási központok, ipari parkok, vállalkozási övezetek) alakuljanak ki, melyek kiegyensúlyozottá teszik a területi szerkezetet
• az ország közlekedési szerkezete és színvonala megfeleljen az európai normáknak, dinamikus elemei legyenek a területi fejlődésnek
• a települések között az alapvető közszolgáltatások kiépítettségében és színvonalában lévő különbségek mérhetően csökkenjenek
• a városhálózat kiegyenlítetté, valamennyi településből elérhetővé váljon, a városi intézmények közszolgáltatásai, a szellemi és oktatási központok decentralizált rendszere hosszútávon biztosítsa a térségi fejlődését
• az idegenforgalom elsődleges és elmaradottabb szinten lévő fogadóterületek sajátos vonzástényezőinek oly módon történő komplex fejlesztése, mely szem előtt tartja a környezet fokozott védelmét

 
Üzletágvezető: Ábrahám Éva